Szendvicsfal

Hallottatok már róla?
Mert az építőiparban dolgozók közül nem sokan. Legalább is mi így tapasztaltuk.
Én is csak azért vagyok ilyen jólinformált, mert 1986-ban, mikor szüleim a házukat építették, belebotlottak egy olyan kőművesbe, aki Németországból hazatérvén rábeszélte őket erre a technológiára.
Azóta is pontosan harmad annyit fizetnek fűtésre, mint a szomszédaik, és nyáron is zokniban kell járnom a házban, ha nem akarok megfagyni.
Nem is volt kérdés, hogy ami ilyen jól bevált, azt mi is alkalmazni szeretnénk.
Először a tervezőnek, majd a gépésznek, később a kőművesnek, most az ablakosnak magyarázzuk újra és újra, milyen is lesz ez a házfal. Ugyanis ettől függ az alap szélessége, a nyílászárók helyének méretezése, falazásnál a dübelként használt drótok beépítése, amire később majd a szigetelőanyag kerül.

És hogy miből is áll össze ez a szendvics? Ez a metszet talán segít elképzelni:

Jobbról balra haladva:
30-as téglafal,
10+5 cm kőzetgyapot,
4 cm légrés,
5 cm-es falazó elem (előreláthatóan porfix vagy ytong, ezen a képen csak valamilyen fapanel van)

és erre jön a vakolat, majd a festék.

A titok az átszellőztetett légrésben van, ez az, ami nem hagyja felmelegedni nyáron a falat (a meleg el sem jut a belső téglafalig), télen pedig a lecsapódó pára tud itt távozni.

Az alapot eleve ki kell hozni a külső falig, azaz 55 centi szélesnek kell lennie, az ablakokat a 30-as tégla külső vonalába kell helyezni és toktoldóval ellátni úgy, hogy ne csak a kőzetgyapot, de az azt fedő falazó elem is rá tudjon fordulni
Na most biztos bonyolult voltam:)

Most még csak a sündisznóra emlékeztető falunkat tudom megmutatni. Így szigetelés nélkül, csak a meredező drótok mutatják, hogy itt még készül valami.

Leave a Reply