Új szerelem: rózsák

a kedvenc…

Eddig nem érdekeltek. Szúrósak, snasszak, nem is mutatósak. Ok, az illatuk jó, de ennyi.
Eddig.
Mert úgy egy fél éve elkezdtek érdekelni a rózsák. Először belebotlottam egy kerti naplóba, (ahol most is gyönyörű képek vannak már) és jutott eszembe, hogy a rózsák akár egészen különleges színfoltjai is lehetnek egy kertnek. Aztán persze a blogot olvasgatva kiderült, hogy bizony ezeket a szépséges töveket külföldön lehet leginkább beszerezni.
Viszont tavasszal elvetődve egy Oázis kertészetbe, magunkkal hoztuk a magazinjukat. És abban megpillantottam A Gyönyörűséget, egy David Austin rózsát.

Shropshire Lad futó

klematisszal

Továbbá kiderült, hogy 30 fajtát forgalmaznak ennek a fantasztikus angol rózsanemesítőnek az alkotásai közül. Úgyhogy eldöntöttem, belevágok, és nekem is lesz szépséges rózsakertem!

Teszek a kerítés elé 2-3 tövet, hogy már ez fogadja az érkezőket, a kapubejáró fölé is futtatok, hátra, egy rózsafuttató ívre pedig klematisszal kerül majd párba szintén egy futó, hogy alatta üldögéve egy padon, beszippanthassuk majd az illatát, miközben a kertünkben gyönyörködünk. Ugye milyen idilli? De tényleg ilyen képek lebegnek a lelki szemeim előtt, ha ezekre a rózsákra gondolok.

Persze drágák, de évente egy tőbe nem halok bele. És az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Budai kertcentrum is tart a kínálatában Austin rózsákat. Csak azokat még nem mértem fel.