Csövezünk, de minek?

Bár a konyhatervekkel kicsit előre rohantam, most éppen a víz- és fűtéscsövezés kialakítása van soron az építkezés során.
Egy kisebbfajta sokk után elfogadtuk a kivitelező árajánlatát, így megkezdődhet a munka. Biztos írtam már korábban, hogy talajszondás hőszivattyúnk lesz, ami a mennyezetfűtésben fogja keringtetni a vizet, télen fűtve, nyáron hűtve.
Eredeti terveink szerint ezt egészítette volna ki egy napkollektoros rendszer, de bőven volt időnk felülbírálni ezt a gondolatot, és váltottunk a napelemre. Mivel melegvíz bármikor rendelkezésre áll a szivattyú miatt, inkább a szivattyú működtetéséhez (is) termelünk áramot a Nap segítségével, ezzel is növelve a megújuló energiák használatát.
Ezek a megoldások természetesen nem olcsóak! Sokan próbáltak minket is lebeszélni azzal az érvvel, hogy talán soha nem térül meg az a plusz befektetés, amivel drágább ez a rendszer a hagyományosnál. Pénzben lehet, hogy így van.
Viszont mi nem azért választottuk a megújuló energiák felhasználást, hogy a minimálisra csökkentett közüzemi számlákkal idővel egálba kerüljünk a ráfordításokkal. Döntésünket a fenntarthatóság melletti elköteleződésünk indolkolja, az, hogy szeretnénk, ha a gyerekeink is egy élhető világban élnének, sőt, az unokáink is.
Bizony, egy építkezés önmagában is nagy környezetterheléssel jár, az a minimum, hogy amit lehet, környezetbarát módon építünk. És hogy a ház fenntartása is a lehető “legzöldebb” legyen.
Sajnos állami támogatást az ilyen jellegű befektetések nem kapnak, így nem csoda, hogy ez a szemlélet nem túlságosan elterjedt. Mi 3 évig figyeltük a pályázatokat, hátha beleférünk valamelyik támogatott kategóriába. Külső hőszigetelés, hőszigetelt nyílászárók, megújuló energiák használata, stb… De nem! Vagy a négyzetméter nem stimmelt, vagy az új építés (legutóbb már csak a min 10 éve meglévő épületek korszerűsítésére lehetett pályázni), vagy a lakóház jelleg. Úgyhogy feladtuk, és gyűjtögetünk tovább, hogy az általánosnál kb. kétszer drágább rendszert ki tudjuk fizetni.
Halkan megjegyzem azért, elnézve a környékünkön zajló építkezések nagy részét, ezeknek a technológiáknak az elterjedése sokszor nem is annyira pénz kérdése, inkább szemléleté. Mert van itt pénz mindenre, 2 méteres kőkerítéssel elzárt, teljesen gépesített, kacsalábon forgó villákra medencével, amit majd 5 év múlva eladnak, mert irdatlan fenntartási költségei lesznek….

Na de mi is történik most pontosan a házban? Mindenfelé csöveket fognak le- és feltenni. Nagyrészt a plafon lesz tele fűtéscsövekkel, ugyanis a falfűtés nálunk nem válna be. Nagyon kevés szabad falfelületünk van, ami elé nincs szekrény tervezve, vagy nem töri meg ajtó- illetve ablaknyílás. A padlófűtést nem ajánlják már manapság, bár az ablakok és teraszajtók előtt nálunk lesz 2-3 sor cső a padlóban is. A plafonon gipszkarton borítás lesz, ez fedi le a csöveket.
Szóval mennyezetfűtés! Ki hallott már ilyet? Nagyanyám szerint ekkora marhaság nincs is! Bevallom, én is félek egy picit, hogy lesz ebből jó kis meleg a házban, de a szakemberek szerint működik. Remélem is!
Ha van köztetek olyan, aki tapasztalatokkal bír a mennyezetfűtés, vagy hőszivattyú, esetleg napelem használata terén, kérem írja meg a tapasztalatait, bármilyenek is azok!

4 thoughts on “Csövezünk, de minek?

  1. Via+Mirkó says:

    Szia Réka, mi is most építkezünk, ha minden jól megy passzív házunk lesz, a Tiétekhez hasonló megfontolásból…
    Nálunk is napelem lesz, 35cm hőszigetelés, nagyon jó ablakokkal, viszont nem hőszivattyúnk, hanem talajkollektorunk lesz, de a mennyezetben mindenfelé tekergő csövek stimmelnek…:)
    Kicsit előrébb járunk a kivitelezéssel, és bár én is kicsit szkeptikusan állok a "mitől lesz itt jó meleg?" kérdéshez, most, hogy ilyen szépen süt a nap, kinthez képest a nagy üvegablakos nappaliban 5 fokkal is melegebb van, pedig még semmi gépészet nincs bent, sőt még a hőszigetelés is csak részben van fent, ez csak az ablakokon bejövő melegből jön 🙂
    Ha érdekel, van blogunk is…;)
    Kitartást az építkezéshez!!
    Via

  2. Réka says:

    Szia Via!
    Óóó, de jó, hogy írtál! Nagyon érdekelne a blogotok, belinkelnéd nekem?
    A hőszivattyú nálunk is talajszondás (van még a levegő és a víz, de mi a talajt választottuk), nem tudom, hogy azonos rendszer-e a tiétekkel, de biztosan hasonló! Az biztos, hogy ami meleg bent van, az nem könnyen fog kijutni nálunk sem, de tényleg kíváncsian várom, hogyan fognak működni ezek a rendszerek a gyakorlatban! Minden szépet és jót kívánok Nektek is a projekthez, és átolvasom a blogotokat is, mert mindig van mit tanulni!
    Réka 😉

Leave a Reply