Kertépítés házilag – alapok

A kertes házat én jórészt a KERT miatt preferálom.
 Ismerem a belvárosi, nagy, polgári lakások pozitívumait is, de kert nélkül valahogy félembernek érzem magam.
Ezért a kert rendezgetése, szépítése a telek megvásárlása óta ugyanolyan központi kérdés nálam, mint a ház építése.

Ha valamire rákattanok, először a könyvtárba megyek, és kikölcsönzöm a szakirodalmat. Így kezdtem el felkészíteni magam a kertépítésre is, úgy 5-6 évvel ezelőtt. :)))
Ahogy a lakberendezésben, az öltözködésben, úgy a kertépítésben is a legelső dolog, amit tisztáznunk kell, az a KONCEPCIÓ. Úgyhogy mielőtt még egy kapavágást is ejtenénk, gondoljuk végig milyen eredményt szeretnénk elérni!
Eddig tapasztalataimból kiindulva az alábbi pontokba gyűjtöttem azokat a szerintem fontos teendőket, amiket mindenképp érdemes átgondolni, ha valaki hasonló cipőben jár, és spórolásból, vagy élvezetből maga szeretné kialakítani a kertjét.
1. Ismerjük meg a telkünket!
Az első legfontosabb teendő, hogy alaposan felmérjük a telek tulajdonságait.  Tájoljuk be, és figyeljük meg a nap járását: mikor, mennyi ideig süt, hol van árnyék. Vannak-e árnyékot adó épített/ természetes tárgyak a közelben? Van-e kút, vagy lehetőség a kútfúrásra? Milyen a talaj: kötött, homokos, agyagos?
2. Ismerjük meg a környékünket!
Sétáljunk sokat a környező utcákban, és figyeljük meg a növényzetet, a kertek dísznövényeit, a gyümölcsfákat.  Ez sokat elárul arról, hogy nálunk is milyen növények érzik majd jól magukat, melyek azok, amelyik bírják a helyi viszonyokat: a talajt, a klímát. Hiába szeretnénk egzotikus növényeket telepíteni, ha néhány év kínlódás után feldobják a talpukat, mert túl hideg/túl meleg/túl nedves/túl száraz számukra a kertünk.  Nem kell a saját kárunkra megtapasztalnunk mindezeket, ha beszélgetve a szomszédokkal, vagy megfigyelve a környező kerteket jól belőjük a felhasználható növények táborát.
3. Tervezzük meg a kertet előre!
Ez többlépcsős feladat, és ha nem vagyunk szakavatott kertészmérnökök, az sem baj, ha igénybe veszünk profi segítséget. De amit mindenképp magunknak kell megtennünk, az az igényeink tisztázása.
Mit várok a kerttől? Mit szeretek a kertben? Pihenni, kertészkedni, zöldséget/gyümölcsöt termeszteni, játszani, kerti partikat adni, fürdeni?
Milyen kertek tetszenek? Szabályos, mértani, organikus, elvadult, rózsakert, mediterrán, konyhakert, sziklakert, japán/angol/francia/olasz/stb? Nézegessünk sok fotót az interneten, vagy kertészeti lapokban, és körvonalazzuk azt a stílust, ami a leginkább megfogott bennünket.

Jegyezzünk fel minden tereptárgyat, ami a telkünkön van, és jelöljük be a telek méretarányos rajzán, pontosan! (fák, bokrok, építmények, kút, kerítés, utak, szomszéd építmények, szomszéd(átlógó) fák, stb.)
Amikor ezekkel megvagyunk, jön a kerttervezés (szerintem) legnehezebb része: mindezeket bele kell integrálnunk a saját kertünkbe! Bevallom, én ezen a ponton megakadtam.  Ott volt előttem a telek, épült már rajta a ház, pontosan tudtam milyen kertet szeretnék és milyen célokra, de fogalmam sem volt, hol és hogyan kezdjem a megvalósítást. Úgyhogy megkerestem egy kertészmérnököt, rázúdítottam minden infót és elképzelést, és vártam. Ő pedig előállt egy tervvel, ami több részből állt:
1. funciók szerint rendezte a kertrészeket
2. a funciók szerint bontott kertre részenként ültetési tervet készített, növénylistával (többek között az általam megadott, kedvenc növények felhasználásával) – de rengeteg ötletet találunk a neten is, érdemes böngészni!
3. a növénylisták szín, nyílási idő, méret szerint több opciót tartalmaztak, de mind tekintettel volt a telek adottságaira és az éghajlatra.
neten is szuper növénytársításokat találhatunk

szín és évszak szerint is rengeteg lehetőség van az ágyásokban
4. növénylistán szereplő növények ültetésére, gondozására vonatkozó információk, tanácsok, növényvédő és ápoló szerek listája, talajjavító komposztok beszerzési helyei.
5. kerítés, térburkolatok formáira, anyagaira, beszerzési helyeire tett javaslatok.
 A kb. 40 oldalas szöveges dokumentációhoz jó pár látványterv is tartozott, és ez bőven elég volt ahhoz, hogy világosság gyúljon az agyamban, és attól a pillanattól láttam magam előtt a kész kertet. Nem pont azt, ami a javaslatokon volt, de a vázát az adja, és én csak finomítok rajta (folyamatosan, ahogy újabb növényeket szerzek be, vagy hirtelen felindulásból felvásárolunk egy alabástrom szökőkutat…).

4. Gyűjtsük a növényeket!
Ha költséghatákony szempontok miatt építjük magunk a kertet, akkor az nem egyik hétről a másikra lesz teleültetve a kívánt növényekkel.
Meglepően működő növényszerzési mód a szomszédoktól való kuncsorgás. A tőosztással, bujtatással, gyökereztetéssel , magról szaporítható növényekből bártan kérhetünk bárkitől. Én képes vagyok becsöngetni bárhova, hogy növényt kérjek, és még soha nem távoztam üres kézzel. Az eladó házak kertje is egy aranybánya, onnan akár kifejlett , nagy növényeket is el lehet kérni. Én ilyenkor felhívom a megadott telefonszámot, szépen elmondom mit szeretnék, aztán az első döbbenet után mindenki nagyon készséges.
Járjunk kertészetekbe, és keressük az éppen nem nyílási időszakában lévő, vagy megroggyant évelőket, bokrokat, levirágzott cserepes növényeket. Kora tavasszal, vagy ősszel töredékéért juthatunk a nagyobb tövekhez is, amik nyáron, teljes pompájukban, drágán nem keltek el.
Dugványozzunk! Sok növény szaporítható dugvánnyal, amiket akár az utcán is begyűjthetünk, mert csak egy 10 centis növényszár szükséges hozzá. Persze díszkerteket ne vagdossunk meg, de sok növény él vadon, vagy elvadulva, amikkel érdemes próbálkozni. (lonc fajták, borostyán, vadszőlő, talajtakaró növények, sásfélék) A hortenzia dugványozásról pedig bővebben már itt  és itt írtam.
5. Ismerjük meg a növényeinket!
Ha beszereztük, vagy kinéztük a megfelelő növényt, tudjunk meg róla minél többet. Ne csak a rajta lévő tájékoztató alapján, hanem keressünk rá a neten, gyűjtsük be ismerősök tapasztalatait, szakkönyveket a témában.
Nekem van már egy saját füzetem, amibe az infókat gyűjtöm a növényeimről. Ahonnan csak tudom, beszerzem a tudnivalókat, és feljegyzem ide. Így tudom, mikor melyiket kell metszeni, mivel kell virágzásra serkenteni,  mikor kell szétültetni, mekkora a kifejlett mérete, mik az igényei, stb.
És ide jegyzetelem azt is, hogy nálam hogyan viselkedik. Pl. ebben az évben a rózsáimat figyeltem, mikor, mennyit virágoztak? Hogy a fiatalító metszés után mennyit termett a körtefa, túléli-e a több évtizedes buxus az átültetést? Hogy bírta a tőosztást a szellőrózsa, a hortenzia dugványaim mikor kezdtek virágozni? Rutinos kertészeknek ez már a kisujjában van, de nekem még minden újdonság, mert én eddig csak élveztem a szülői ház kertjét, de nem én gondoztam. És a kettő ugye nagyon más dolog! 🙂
megfigyelés alatt tartott növényem – a bugás hortenzia gyönyörűen változtatja a színét!
az angol rózsáim harmadszorra nyílnak ezen a nyáron, és a hőséget is elég jól viselik, szerencsére!


Első lépésként talán ezek a legfontosabbak, aztán jöhet a munka: a gyomirtás, a tereprendezés, az ültetés, a tóépítés, a gyerekek kisháza, a kerti utak lerakása, az öntözőrendszer kiépítése, stb, stb.
Ezekről majd legközelebb! 
Addig is nézzetek be a pinteresten szerkesztett Álomkert albumomba, ahol az inspirációkat gyűjtöm:
http://www.pinterest.com/rekaboudoirja/%C3%A1lomkert/

4 thoughts on “Kertépítés házilag – alapok

  1. Kinga Bodnár says:

    Két jó tanácsom lenne, saját tapasztalatból okulva! 😀
    Mikor elülteted a bokrokat, hidd el, hogy lesz 2 m átmérője végül, ha a szakirodalom azt mondja. Én szépen sorban kiraktam a beültetni valókat, majd annyira vacakul üres volt a látvány a 20 cm-es csemetékkel, hogy mindent közelebb húztam.
    Majd két év múlva felét újra ültettem, visszavágva szinte tövig a bokrokat, hogy kibírják! 😀
    A másik! Óvatosan a lejmolt növényekkel! Amit könnyen adnak, az lehet, hogy nagyon szapora, végül majd te is örülsz, hogy megszabadulsz tőle! Ami túl könnyen terjed végül a fejünkre nő! 😀
    És legyél nagyon türelmes Réka! Kb 2-3 év múlva kezd el igazi kerted lenni! 😀
    Jó munkát és álmodozást!
    Ja! Alan Titchmars könyve nagyon jó(lehet ismered a tv-ből), de nekem a legtanulságosabbak a Csodakert magazinok! Még mindig!
    Na, osztottam az észt!!!! 😀 😀

  2. Réka says:

    Köszi Kinga!!!! Olyan jó nézegetni a Te kertedet, mindig erőt ad, hogy egyszer minden olyan zöld lesz nálunk is:)))))

  3. Kinga Bodnár says:

    Ahhh… Köszönöm! 😀
    Láttad volna a Modesztáét!
    Majdnem sírtam….
    Mondtam is neki, fogadjon be egy hétre, elücsörgök csendben egy sarokban! 😀
    Még valami eszembe jutott, amivel nem lehet spórolni! Az első két évben tavasszal érdemes szinte teljesen visszavágni a bokrokat, hogy minél többfelé ágazzon el a töve. És ilyenkor az ember szíve megszakad, mert egy évi, néha egy méternyi ágat kell levágnunk…
    Szóval immáron hat évnyi kertészkedés alatt kitanultam a szakmát, most már csak egy kis extra pénzmagra lenne szükségem az épített bútorokra, pergolákra, kiülőkre, kisházra..
    De azt sajna nem tudok lejmolni a szomszédból! 😀

  4. Réka says:

    Képzeld, pl. No.-ban még kerti kisházat és pergolákat is lehet lejmolni, azaz felteszik apróhirdetésbe, hogy ingyen elviheted. Kár, hogy olyan messze van…! A kertünk már 10 éve megvan, úgyhogy én már olyan régóta várom türelmesen, hogy egyszer majd normális kert lesz belőle, hogy egy kis visszavagdosás már meg sem kottyan! :DDD Modesztáról pedig ne is beszéljünk, mert megpukkadok! 😀 Gyönyörű a kertje (is), igazi minta! Nem is értem, a magazinokban miért nincsenek hazai kertek is bemutatva?!

Leave a Reply