Jó rég volt már, hogy az előszoba “képbe került”. Talán az lehet az oka, hogy mindig csak kis változás történik, és nagy átalakulás hiányában eszembe sem jut dokumentálni…
Most is csak a pünkösdi rózsák vittek rá, hogy fotózzam. 🙂
Ami eddig megvalósult a terveim közül:
- padlóburkolat, (Férj által egyenként vagdosva)
- színes bejárati ajtó üvegbetéttel, (még a kilincs és a kopogtató beszerzéses hátra van) – Kobezol Kft.
- ólomüvegablak, (keretét festeni kell még, most úgy gondolom fehérre…) – Szüleimtől,
- kristály falikarok ( és hozzá ernyők) – luxembourgi bizományiból,
- antik kínai porcelán esernyőtartó – francia antikpiacról.
Ami még várat magára:
- kis leülő, pad a cipőhúzáshoz, (gyanús, hogy IKEA hack lesz belőle)
- tükör és akasztók, (megvannak, de egyelőre a fenti, építés alatt álló fürdőben hasznosítjuk őket)
- lépcső alatti beépített szekrény és fa panelek a falra,
- csillár a lépcsőházba (megvan, de némi átalakításra és felszerelésre vár)
- lépcső burkolása, (asztalosnál folyamatban van)
- lépcsőkorlát. (lövésem sincs még arról sem, pontosan milyen legyen…. :P)
Na jó, így összegezve jó sok meló lesz még vele, de ezekkel a bazsarózsákkal a kertből egészen hangulatos már így is… :DDD
Ahhh, de elegáns… Órák óta nézegetem a képeket, mert nagyon tetszik.
Időtlen, klasszikus, olyan szép, ami 20 év múlva is tetszeni fog… Nagyon értesz ehhez, minden elismerésem!
Mutass mást is! Mivel hogy álltok?
Köszi Zsófi!
Igazság szerint nagyon nehéz lemondani a rengeteg ötletről és megoldásról, ami tetszik. De mindent nem lehet egyetlen házba bezsúfolni, úgyhogy maradt a klasszikus alapokra építkezés. Ez most még kicsit merev, de gondolkodom valami vagány, meglepő dolgon, ami oldaná az előszoba komolyságát… :DDD
A fenti fürdőbe megérkezett a márványpult, hétvégén szekrény is kerül alá, szóval hamarosan lesz egy újabb fürdőszobás poszt! 😉
Érdekes, nekem egyáltalán nem merev. Biztos a réz ananász teszi…:-)))
Hú nagyon várom a fenti fürdőt! A konyha után az a második, amire a leginkább kíváncsi vagyok. Konyha is lesz hamarosan?
Annyira csodálatos a stílusod, imádom! És nem tudom eldönteni, hogy a konzolasztalt vagy a azt az álomszép esernyőtartót irigylem jobban… 🙂