Ez+az

Ígértem képet a beülős ablakról, meg Frunak a kertről, úgyhogy mutatom azokat a fotókat, amik eddig kimaradtak.

1. Beülős ablak: nehezen lehet hozzáférni most, bútorok vannak elé pakolva, ezért elég furcsa szögből tudtunk csak lőni képet, de érzékelni azért lehet a méreteit. Kinyújtott lábbal kényelmesen el lehet férni, a mélységéhez pedig jön majd még 40 centi, amit az elé épített könyvszekrények adnak majd ki. Így összesen kb. 75 centi mély ülőke felület lesz, amit kényelmesen be lehet majd kuckósítani.

jelenleg
az elérendő cél (pinterest)

2. Tavaszi kert: lassan kezd csak beindulni a kert, nagyon hideg van még mindig. A barack szegény levirágzott, mielőtt a méhecskék és egyéb, beporzásra alkalmas állatkák kiengedtek volna a téli dermettségből. A késő ősszel elvetett “gyepet” viszont már nyírni kellett. Visszametszettem a rózsákat,a  levendulákat, és szinte minden bokrot is (Apukám pedig a gyümölcsfákat), ezért elég üresnek hat most a kert, de nyárra szépen megnő majd megint minden, és megerősödik! 🙂

még a tél beállta előtt kihajtott
most, az első nyírás után

Füvezünk

Az év utolsó kerti munkája a füvesítés volt.
Vagy 4 rotátorozást követően, számtalan tarackeltávolító kísérlet után hozattunk 3 köbméter termőhomokot, és szépen elgereblyéztük a terepet.
A ház kiemelkedik a talajszintből, ezért a terasztól kis domb ível le a hátsókert felé. Ennek a magasságát, méretét végül mindenféle okos és megfontolt megelőző lépések nélkül, érzésből alakítottam ki, illetve amíg bírta a karom a földhalmok átmozgatását.
A tetejére hordott homok szépen kiegyenlítette a kisebb gödröket, és végre – november derekán – elvetettük a fűmagot. 2 különböző keveréket vegyítettünk, nálunk a szárazságra kell odafigyelni. Százalékos arányban nem tudom, de az alábbi fajták kerültek a kertbe: angolperje, vöröscsenkesz, olaszperje, nádképű csenkesz. Napi locsolás mellett már egy hét után így nézett ki, azóta pedig még zöldebb! (a hó alatt…. 😀 )
🙂
Ilyen segítséggel gyerekjáték a munka!

Szemlézés

Zöldell