Gépek

Legutóbb a gépészettel haladtunk. Ez az a területe az építkezésnek, amibe én szinte egyáltalán nem folytam bele, mindenben Férj döntött, választott, vezényelt. Ezért, ha bármilyen technikai kérdésetek lenne, kommentben írjatok, és továbbítom az illetékes felé… 🙂
Én annyit tudok, hogy van egy fedélzeti számítógép, ami vezényli a csúcsszupi, talajszondás hőszivattyút, és mindenfélét be lehet programozni, akár a világ másik feléről is. Remélem azért meleg vizet is tud majd csinálni…. 😛
A cél az volt, hogy egy szinte önellátó házat építsünk, és ehhez bizony sok okos gép is kell. A talajhővel hűtő-fűtő rendszert, és a ház többi elektromos kütyüjét is napelem hivatott majd ellátni energiával, a szürkevíz gyűjtése és felhasználása pedig az ivóvízkészlet kímélését szolgálja. A gáz nincs is bevezetve a telekre.

A gépeknek viszont hely kell. Elég sok. Két gépészeti helyiségünk is van, de a padlás is úgy lett kialakítva, hogy szükség esetén nagyobb gépeket, tartályokat is elbírjon.

A lenti gépészetiben van a fő vezérlőegység, maga a hőszivattyú (NIBE). Ide futnak be a talajszondák csövei is.
Ez a helyiség egyben kamra is lenne (szemben van a  konyha), de kabátoknak való szekrénynek is kellene egy kis hely. A gép viszont nagy, és sok helyet elfoglal, így most lázasan folyik az újratervezés a kamra polcrendszere és a lekabátolásra szolgáló funkció megoldásai között.

Az emeleti gépészeti helyiségbe került két nagy tartály, és szintén egy csomó cső, szinte lehetetlenné téve, hogy egy szép, stílusos háztartási helységet tudjak csinálni itt.
Pedig itt lesz még a mosógép, a teregetés, a vasalódeszka, porszívó, egyéb szükséges, de kevésbé dekoratív takarítóeszközök, amik nem mutatnának jól a csilli-villi fürdőben…
Most úgy tűnik, itt sem fognak jól mutatni,mert nem maradt hely szekrényeknek, ahova be lehetne suvasztani mindent, de legalább az egészre rá tudom csukni az ajtót, a böhöm tartályokkal együtt.

Csövezünk, de minek?

Bár a konyhatervekkel kicsit előre rohantam, most éppen a víz- és fűtéscsövezés kialakítása van soron az építkezés során.
Egy kisebbfajta sokk után elfogadtuk a kivitelező árajánlatát, így megkezdődhet a munka. Biztos írtam már korábban, hogy talajszondás hőszivattyúnk lesz, ami a mennyezetfűtésben fogja keringtetni a vizet, télen fűtve, nyáron hűtve.
Eredeti terveink szerint ezt egészítette volna ki egy napkollektoros rendszer, de bőven volt időnk felülbírálni ezt a gondolatot, és váltottunk a napelemre. Mivel melegvíz bármikor rendelkezésre áll a szivattyú miatt, inkább a szivattyú működtetéséhez (is) termelünk áramot a Nap segítségével, ezzel is növelve a megújuló energiák használatát.
Ezek a megoldások természetesen nem olcsóak! Sokan próbáltak minket is lebeszélni azzal az érvvel, hogy talán soha nem térül meg az a plusz befektetés, amivel drágább ez a rendszer a hagyományosnál. Pénzben lehet, hogy így van.
Viszont mi nem azért választottuk a megújuló energiák felhasználást, hogy a minimálisra csökkentett közüzemi számlákkal idővel egálba kerüljünk a ráfordításokkal. Döntésünket a fenntarthatóság melletti elköteleződésünk indolkolja, az, hogy szeretnénk, ha a gyerekeink is egy élhető világban élnének, sőt, az unokáink is.
Bizony, egy építkezés önmagában is nagy környezetterheléssel jár, az a minimum, hogy amit lehet, környezetbarát módon építünk. És hogy a ház fenntartása is a lehető “legzöldebb” legyen.
Sajnos állami támogatást az ilyen jellegű befektetések nem kapnak, így nem csoda, hogy ez a szemlélet nem túlságosan elterjedt. Mi 3 évig figyeltük a pályázatokat, hátha beleférünk valamelyik támogatott kategóriába. Külső hőszigetelés, hőszigetelt nyílászárók, megújuló energiák használata, stb… De nem! Vagy a négyzetméter nem stimmelt, vagy az új építés (legutóbb már csak a min 10 éve meglévő épületek korszerűsítésére lehetett pályázni), vagy a lakóház jelleg. Úgyhogy feladtuk, és gyűjtögetünk tovább, hogy az általánosnál kb. kétszer drágább rendszert ki tudjuk fizetni.
Halkan megjegyzem azért, elnézve a környékünkön zajló építkezések nagy részét, ezeknek a technológiáknak az elterjedése sokszor nem is annyira pénz kérdése, inkább szemléleté. Mert van itt pénz mindenre, 2 méteres kőkerítéssel elzárt, teljesen gépesített, kacsalábon forgó villákra medencével, amit majd 5 év múlva eladnak, mert irdatlan fenntartási költségei lesznek….

Na de mi is történik most pontosan a házban? Mindenfelé csöveket fognak le- és feltenni. Nagyrészt a plafon lesz tele fűtéscsövekkel, ugyanis a falfűtés nálunk nem válna be. Nagyon kevés szabad falfelületünk van, ami elé nincs szekrény tervezve, vagy nem töri meg ajtó- illetve ablaknyílás. A padlófűtést nem ajánlják már manapság, bár az ablakok és teraszajtók előtt nálunk lesz 2-3 sor cső a padlóban is. A plafonon gipszkarton borítás lesz, ez fedi le a csöveket.
Szóval mennyezetfűtés! Ki hallott már ilyet? Nagyanyám szerint ekkora marhaság nincs is! Bevallom, én is félek egy picit, hogy lesz ebből jó kis meleg a házban, de a szakemberek szerint működik. Remélem is!
Ha van köztetek olyan, aki tapasztalatokkal bír a mennyezetfűtés, vagy hőszivattyú, esetleg napelem használata terén, kérem írja meg a tapasztalatait, bármilyenek is azok!

Porfix előtétfal

Igaz, már egy éve elkészült a falazás, a ház még mindig építés alatt áll.
Jelenleg a víz- és fűtéscsövezés elkezdésére várunk, ezzel összefüggésben az aljzatbetonozás és a vakolás is terítéken van.
De most csak a Porfix előtétfalazásról hoztam tavalyi képeket, mikor a szendvics elkészült!